Leonardo, Michelangelo és Raffaello: három olyan alkotó, aki már életében halhatatlanná vált. A „nagy reneszánsz triumvirátus” az isteni tehetség három arcát mutatja meg. Leonardo művészete messze túlmutat Mona Lisa mosolyán, Michelangelo az emberi lelket álmodta márványba, Raffaello kezét pedig mintha angyalok vezették volna. Ki volt az az alkotó, aki leállt vitatkozni magával a pápával? Mit gondolt Leonardo a tökéletes emberről? Kit választottak meg „festőfejedelemnek” már huszonévesen és kit emlegettek „isteniként”? Hogyan viszonyult vajon egymáshoz Raffaello és Michelangelo, amikor egyszerre dolgoztak egy helyen? A Művészetről másképp szezonzáró előadásán mindenre fény derül!
Októberben a Kiss Kunszt Galériában tematikus előadás-sorozat indul Bán Blanka művészettörténésszel! Blankával találkozhattak már a galériában, ugyanis ő volt a kurátora Naomi Devil Szürreális szüret, Medcalf Laura Metamorfózis, valamint Németh Ábel Le nature morte című időszaki kiállításainak. 
Játékos és tartalmas tematikus előadásait minden egyes alkalommal különleges gasztronómiai élménnyel tesszük teljessé, hogy igazi összművészeti élménynek lehessenek a részesei!
Játékos és tartalmas tematikus előadásait minden egyes alkalommal különleges gasztronómiai élménnyel tesszük teljessé, hogy igazi összművészeti élménynek lehessenek a részesei!
Édouard Manet a csendéleteket a „festők próbakövének” tartotta, Pierre-Auguste Renoir pedig a szabad improvizáció miatt szerette azokat. Claude Monet-nak nemcsak a festői, hanem a gasztronómiai ízlése is remek volt: a világhírű Giverny-beli otthona valóságos kulináris fellegvár volt yorkshire pudinggal, friss fűszerekkel, vadgombákkal, normandiai krémdesszertekkel, s mindezt ráadásul a maga által tervezett mintás limoges-i porcelánokon tálalta az illusztris asztaltársaságoknak a színes csempék, a virágmintás textilek és a rusztikus bútorok között. Ha van valami, amiről a franciák igazán híresek, az a remek konyhájuk és a kiemelkedő festőművészeik. De vajon mi állt a festői és a kulináris forradalom mögött a 19. század második felében? Hogyan változtatta meg a francia forradalom az éttermi rendszert? Ki hogyan ragadta meg az ínycsiklandozó tálakat és hogyan lesz az ételből művészet? Bán Blanka művészettörténész francia impresszionistákról szóló előadásán kiderül!
Évszázadok óta jelen vannak, csak nem mindig láttuk őket, hiszen a háttérben alkottak, néha álnéven, néha lázadva - de mindig szenvedéllyel. A nők sokáig csak múzsaként szolgáltak a képzőművészetben, azonban már a reneszánsz korban is akadtak olyan tehetséges és rátermett hölgyek, akik korokon átívelő értékeket teremtettek a műveikkel. A művészettörténet kétségkívül sokkal több férfi alkotót tart számon, mint nőt, aminek az okát lehetetlen egy jól körvonalazott mondatban összefoglalni, de sok ponton összefügg a társadalmi elvárásokkal, valamint a művészeti képzés rendjével és rendszerével. Frida Kahlo vagy Tamara de Lempicka nélkül egyértelműen szegényebb lenne a művészettörténet, de előttük és utánuk is számos kiemelkedő művésznő alkotott. Nekik dedikáljuk az április 8-i előadást.
Az emberi létezés egyik alapja a szerelem. A művészeket évezredek óta foglalkoztatja a téma vizuális megjelenítése és kiapadhatatlan forrást jelent, hiszen az ártatlan rajongástól az érzéki, titkos légyottokon át az egymás iránt életük végéig hűséges párokig számos alkotáson örökítették meg a szerelem témáját az alkotók. Hideg márványba vésett forró simogatások, kibontásra váró titokzatos képi szimbólumok, vakmerő szerelmi háromszögek és természetesen boldog házassági történetek is várják az érdeklődőket Valentin-nap alkalmából.
Mi valójában a műgyűjtés: befektetés, presztízs, szenvedély? Ki és mi alapján dönti el, hogy mennyit ér egy alkotás? A műkereskedelem sokkal többről szól, mint remekművek adásvételéről, hiszen a piac, a gazdaság és a kultúra speciális összefonódását is jelenti és egy-egy licitverseny szellemében a veszteség fájdalma sokszor nagyobb, mint a megszerzés öröme. De vajon miért érheti sokszorosát egy kép, ami félig megsemmisítette magát a leütés pillanatában? Miért gyűjtünk egyáltalán tárgyakat és mikor alapultak meg az első aukciósházak? Hogyan lett Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festménye mindmáig a legdrágább, műkereskedelemben értékesített alkotás? Andy Warhol vallotta, hogy „a jó üzlet a legjobb művészet”. Nos, senki többet?
Decemberben folytatódik a Kiss Kunszt Galériában a tematikus előadás-sorozat Bán Blanka művészettörténésszel! Blanka játékos és tartalmas tematikus előadásait minden egyes alkalommal különleges gasztronómiai élménnyel tesszük teljessé, hogy igazi összművészeti élménynek lehessenek a részesei!
Az előadás-sorozat december 10-i, második eseményén a karácsonyi ünnepekre hangolva a legszebb karácsonyi témájú alkotásokat ismerhetik meg.
Az év egyik legkülönlegesebb időszaka érthető módon a művészeket is magával ragadta az évszázadok során, legyen szó a Jézus születését középpontba állító szakrális témájú alkotásokról, a csodaszép hófödte tájakról, vagy épp a békés családi együttléteket megörökítő festményekről. Hit, fény, melegség, szeretet, otthon, ajándék, ragyogás - hangolódjanak a karácsonyra egy csodaszép képzőművészeti válogatással Bán Blanka művészettörténész jóvoltából!
Októberben a Kiss Kunszt Galériában tematikus előadás-sorozat indul Bán Blanka művészettörténésszel! Blankával találkozhattak már a galériában, ugyanis ő volt a
kurátora Naomi Devil Szürreális szüret, Medcalf Laura Metamorfózis, valamint Németh Ábel Le nature morte című időszaki kiállításainak.
Játékos és tartalmas tematikus előadásait minden egyes alkalommal különleges gasztronómiai élménnyel tesszük teljessé, hogy igazi összművészeti élménynek lehessenek a részesei!
Az előadás-sorozat október 15-i, első eseménye világhírű képzőművészek és divattervezők kollaborációval foglalkozik. A képzőművészet és a divat egyaránt az
önkifejezés eszköze, a két műfaj találkozása pedig mindig különleges alkotásokat teremt. Az évtizedek során számos olyan kollaboráció született, ahol kölcsönösen inspirálták egymást képzőművészek és divattervezők. Salvador Dalí szürrealista álmai Elsa Schiaparelli kreációban öltöttek testet, Piet Mondrian geometrikus absztrakciója és Andy Warhol világhíres konzervdoboza Yves Saint Laurent ruháin. A Louis Vuitton táskái újraértelmezték a kreativitás határait a Jajoi Kuszama, illetve Jeff Koons kortárs művészekkel megálmodott együttműködésben. De vajon ki volt az első képzőművész, akivel divatkollaborációt kötöttek? Lehet egy táska múzeumi tárgy? Milyen konkrét művészeti alkotások inspirálták a zseniális Karl Lagerfeldet? És mi történik, ha nem falra akasztják a művészetet, hanem végigsétál a kifutón? Bán Blanka művészettörténész október 15-i, szerda esti előadásán kiderül!
Tartsanak velünk!