Édouard Manet a csendéleteket a „festők próbakövének” tartotta, Pierre-Auguste Renoir pedig a szabad improvizáció miatt szerette azokat. Claude Monet-nak nemcsak a festői, hanem a gasztronómiai ízlése is remek volt: a vi...

Édouard Manet a csendéleteket a „festők próbakövének” tartotta, Pierre-Auguste Renoir pedig a szabad improvizáció miatt szerette azokat. Claude Monet-nak nemcsak a festői, hanem a gasztronómiai ízlése is remek volt: a világhírű Giverny-beli otthona valóságos kulináris fellegvár volt yorkshire pudinggal, friss fűszerekkel, vadgombákkal, normandiai krémdesszertekkel, s mindezt ráadásul a maga által tervezett mintás limoges-i porcelánokon tálalta az illusztris asztaltársaságoknak a színes csempék, a virágmintás textilek és a rusztikus bútorok között. Ha van valami, amiről a franciák igazán híresek, az a remek konyhájuk és a kiemelkedő festőművészeik. De vajon mi állt a festői és a kulináris forradalom mögött a 19. század második felében? Hogyan változtatta meg a francia forradalom az éttermi rendszert? Ki hogyan ragadta meg az ínycsiklandozó tálakat és hogyan lesz az ételből művészet? Bán Blanka művészettörténész francia impresszionistákról szóló előadásán kiderül!