"A motivációm az, hogy a századforduló szemléletében épült bérházakat, lakóházakat és közszolgálati épületeket a mai, hibrid vizuális környezetben a festészet eszközeivel megőrizzem. Ez a korszellem egyszerre volt innovatív, modernizáló és tettvággyal teli, miközben ezer szállal kötődött a historizmus pozitivista, kritikát kevésbé gyakorló szemléletéhez. A korszakban folyamatos kulturális függés állt fenn a bécsi udvar felé, ugyanakkor az olyan alkotók, mint Lechner Ödön, a magyar népművészeti motívumok felhasználásával próbáltak sajátos, nemzeti formanyelvet létrehozni. Lechner híres mondata – „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie.” – jól mutatja ezt a törekvést és a benne rejlő feszültséget.

A célom, hogy ezeket a történelmileg és kulturálisan meghatározó épületeket úgy emeljem át a jelenbe, hogy közben megőrizzem azt a rétegzettséget is, amely az idő során kialakult rajtuk. Számomra fontos, hogy ne csak az eredeti, "esztétikus" részletek jelenjenek meg, hanem a használat nyomai is: a kopások, átalakítások, graffitik és hirdetések, amelyek ugyanúgy részei ezeknek az épületeknek – mindazt, ami ma Szegeddé teszi a várost."

Mindenkit szeretettel várunk a kiállításra!